A fonalak élete

Időnként élénk beszélgetések alakulnak ki arról, ki hogyan, milyen szempontok alapján választ ki egy-egy fonalat. Adott darabhoz tervezve, vagy csak úgy, különféle impulzusok alapján.

Mi történik a "csak úgy" vásárolt fonalakkal? Vagy mi történik azokkal a fonalakkal, amiket ugyan egy konkrét darabhoz terveztek, de menet közben kiderül, hogy valamiért mégsem lehet az belőlük, ami?

Ebben az esetben a próbakötés így kezdődött:

Fentről lefelé:
Ice Yarns Mirage Color (50% akryl, 50% gyapjúfonal), amiből 20 dkg van itthon. Eredetileg vagy valamilyen nyakbavaló kiegészítőnek, esetleg sapkának terveztem, vagy kombinálva más fonallal nagyobb darabnak.

Ice Yarns Sale Luxury Premium (22% alpaca, 40% wool, 12% nylon, 26% akryl), amiből 10 dkg van itthon. Csak úgy vettem :)

Ice Yarns Caramel Merino törtfehér színben (42% akryl, 24% merino gyapjú, 19% poliamid, 15% viszkóz). Ebből 40 dkg volt a csomagban, mint ahogyan az Ice-os fonalakat általában így csomagolják.

Phildar Laine Cotton türkiz színben (50% gyapjú, 50% pamut). Az egyik üzletben fonalvásár alkalmával vettem belőle 25 dkg-ot, csak mert annyira végtelenül finom, puha volt, hogy feltétlenül ki szerettem volna próbálni valamilyen darabhoz.

A sort a világoszöld, ismeretlen eredetű pamutfonal zárja. Ismeretlen, csak mert már a címkéje is eltűnt. Két 5 dkg-os gombolyag van belőle itthon.

... és ami többszöri elkezdés és bontás után megmaradt belőle ...

Visszatértem az eyelet mock cable mintához, összesen három színnel némi csíkozás és pöttyszerűség, alulról felfelé körben kötve, legalábbis a karöltőig. Aztán majd meglátjuk :)

Garbónyak

Garbónyak, vagyis az a típusú nyakmelegítő, amit a nagymamám szerint már az ő gyerekkorában is kötöttek.

Mikor a körben kötést tanultam, a ravelry-n Ambitus néven találkoztam egy ilyen típusú, ingyenes mintával: http://www.ravelry.com/patterns/library/ambitus-neckwarmer
Számomra az egyik legnagyszerűbb, és egyben legegyszerűbb nyakmelegítő fazon. Úgy tűnik, a ravelry-s projektek magas száma, és a mintához fűzött megjegyzések is a minta népszerűségét bizonyítják.

Jön a hideg. Én pedig az egyiket elhagytam, a másik nem tudom hová lett, egyet meg lebontottam még tavaly, mert mégsem úgy viselkedett viselés közben, ahogyan szerettem volna ... szóval sürgősen nyakmelegítőre volt szükségem. A fonal már egy éve megvolt hozzá, hiszen egy sapka-sál szettet terveztem belőle.

Nézegettem én számos nyakbavalót, szebbnél szebbeket, ilyen fazon, olyan minta ... de az emlékeim a jó meleg, szélmentesen körbeölelő garbónyakról, amiket az elmúlt években hordtam, ismét e modell felé sodortak. Maradt a jó kis bordás körben kötés, ami igencsak jól áll ennek a fonalnak. Ugyan csak ahogy esik, részben az emlékek alapján, meg némi méricskélés után fejből kötöttem. Szélesebb bordázatot szerettem volna, hogy szépen kirajzolódjon az egyes felületek jellegzetessége, így a 4+4-es elosztásra esett a választásom.

A harmadik kezdésre sikerült eltalálnom a bőséget. Azt hiszem, ez még kényelmesebb is, mint az elhagyott első példányom, ami ehhez képest egy csöppet szűk volt.

Összesen 3x szaporítottam minden nyolcas egységben, 3 szemet, először 20 cm-es hossz után, majd innen 3-4 centiméterenként. Az utolsó egységben 4 szemet, kettőt-kettőt a sima és fordított bordázatban is. Szaporításhoz minden esetben a keresztszálat vettem fel és kötöttem le.

Ugyanúgy kifordítva is hordható, mint az eredeti példány. Az egyik variációban a sima sáv dominál jobban, kifordítva a fordított bordák a szélesebbek.

A fonal a Peo 30 a Silkétől, 100% merino gyapjú. Nagyon jó kis rugalmas fonál, a bontást is jól bírja. Ugyan elég puha is, de van egy enyhén szúrósság érzet is mellette. Na nem az  nagyon böködő, mint ami sok gyapjúfonalnak, ez az én érzékeny bőrömnek is épphogy csak észrevehető. A hasonló karakterű Witico fonal a Silkétől jobban szúr, azt nem tenném nyakba.

Összesen 12 dkg 4-es tűvel kötve.

Egy ujjal

Egészen egyenletesen haladok most ezzel a darabbal. Nagyrészt a megadott mintát követem némi egyénre igazításokkal.

Igyekeztem, hogy legalább az egyik ujja készen legyen, hadd lássam, milyen is nagyjából egyben ez a darab. Tulajdonképpen csak az aggasztott, hogy megkötve ez a fonal, vagyis ez a két fonal, valahogy nagyon puha, kicsit olyan plöttyedt, nem igazán van tartása. Azért nem annyira, mint ezen a képen, ahol csak úgy lóg az egész :) Inkább csak nagyon puha és kényelmes, minthogy formás legyen. Azt hiszem, kell is ehhez a fonálhoz ez a kis minta, ez valamelyest strukturálja, tartást, keretet ad neki.