Lassan alakult a nyár folyamán a felülről egyben horgolt raglán felső. Történt több bontás, mivel az első is túl nagy lett, a második is túl nagy lett ... Ez a negyedik verzió, ha jól számolom. Eleinte jónak tűnt, aztán ahogyan leválasztottam az ujjakat és összekötöttem az elejét meg a hátát, ismét nagy. De nem bontottam többet, ez most ekkora lesz. Lezser, kényelmes, kissé bő. Majd kialakul, teljes hosszában hogyan fog ez mutatni.
Az aljához közeledve ki szerettem volna próbálni ezt a fajta csíkozást, amit ehhez hasonló mintáknál sokszor láttam már. Annyira izgalmas ez a csíkozás, ahogyan a pálcák különböző hosszúságából adódóan a különböző színek egymásba akadnak, hullámoznak. Sajnos a fonalak, amelyekkel csíkoztam, kissé eltérő tulajdonságúak, ez a kész darab textúráján, tapintásán kissé érződik, egyenetlenebb ott, de a színek kárpótolnak.
Szeptember közepe van. Íme egy rózsabokor részlet, ami éppen átalakulóban van vadrózsává. Eddig ennek az információnak híján voltam, hogy az elöregedett, vagy talán nem megfelelően metszett rózsák csipkebokorrá alakulnak, vagyis visszatérnek az eredeti őshöz. Nekem így is tetszik, csak jelenleg a hely, ahol van, nem igazán kedvező akkora növekedésnek, amekkorára egy csipkebokor elkezd bokrosodni.
A varjúháj most egészen jól érzi magát, már virágot is bontott. Tetszik ez a lilás árnyalatú fajta.
A második éves körtefa és első termése.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.