Megkezdődött a mogyoró begyűjtése.
A nyári orgona, ami még ősszel is vonzza a pillangókat.
A vadrózsa a kiskapunál.
Még rózsa is nyílik pár szál.
Ez a mellény nem sokat haladt a nyáron. Elérkezett a számolós rész, miközben időből meg kevesebb lett. Ilyenkor látom, mennyivel nem egyszerűbb alulról kötni, mint felülről. Ha felülről kötöm, az elején kell sokat számolni, de akkor még a nagy lendület. Sokkal könnyebb, egyszerűbb lesz a befejezés. Ha alulról kötöm, némileg elfogy a lendület, mire a bonyolultabb részhez érek. Viszont végre elég hűvös van ahhoz, hogy kifejezetten jól essen elővenni ezt a fonalat.
Ez a szürkés-melírozott fonal viszont nagyon kellemes, enyhén meleg hőérzetet nyújtott nyáron is, hogy legyen lendületem kötni. Pedig hármas tűvel nagyon lassan halad a kötés. Azt hiszem, erre is meg kellett érnem, hogy ténylegesen belefogjak egy ilyen nagyszabású ruhadarabba ilyen vékony fonallal és tűvel. Ezt a csipkemintát meg már régóta szerettem volna belekötni valamibe: viszonylag egyszerűnek tűnt, és mutatósnak. Miután megküzdöttem a pulcsi nyakával, mert ez ugye felülről indul, már elég rutinosan haladt a kötés. Csak ugye lassan :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.